Infláció, defláció, stagfláció
Kriptó kezdőknek
Egyéb cikkek
Infláció
Az inflációt úgy határozzuk meg, mint az áruk és szolgáltatások teljes árszintjének folyamatos emelkedését egy adott gazdaságban. A gazdaságban használt valuta vásárlóerejének csökkenésére utal. Ennek eredményeként több valutaegységre van szükség ugyanannyi áru és szolgáltatás megvásárlásához. Legyen szó élelmiszerről, fogkrémről, lakbérről vagy orvosi szolgáltatásokról, a pénzünkből kevesebbet tudunk vásárolni.
Amikor az árak gyorsabban nőnek, mint a fizetések, infláció lép fel, ami a vásárlóerő csökkenését eredményezi. Ez arra ösztönzi az embereket, hogy több dollárt, eurót vagy más valutát költsenek az alapvető dolgokra, ami a tipikus fogyasztót pénzügyi kényszerhelyzetbe hozza. Emellett a diszkrecionális kiadások csökkentését is elősegítheti.
Ha az infláció az évek során emelkedik, ez azt jelenti, hogy 10 évvel ezelőtt 100 dollárt kellett fizetni valamilyen termékért, míg most ugyanezért a termékért például 110 dollárt kell fizetni.
Defláció
Ha a fogyasztói és eszközárak idővel csökkennek, a vásárlóerő nő. Ezt nevezzük deflációnak. Más szóval, ugyanazzal a pénzösszeggel, amivel ma rendelkezik, holnap több terméket vagy szolgáltatást tud vásárolni. Ez az infláció ellentéte, amely az árak fokozatos emelkedését jelenti a gazdaság egészében. Bár a defláció csodálatos dolognak tűnhet, a recesszió kezdetét és az előttünk álló nehéz időket is jelezheti.
Amikor az emberek azt hiszik, hogy az árak csökkennek, elhalasztják a vásárlást abban a reményben, hogy később jobb üzletet kapnak. A kiadások csökkenése viszont kevesebb bevételt jelent a termelők számára, ami munkahelyek megszűnéséhez és magasabb kamatlábakhoz vezethet. Ez a negatív visszacsatolás több munkanélküliséget, csökkenő árakat és kevesebb fogyasztást eredményez.
Ha a defláció az évek során emelkedik, ez azt jelenti, hogy 10 évvel ezelőtt 110 USD-t kellett fizetni valamilyen termékért, míg most például 100 USD-t kell fizetni ugyanezért a termékért.
Stagfláció
A stagfláció a "stagfláció" és az "infláció" kifejezéseket ötvözi. A gazdaság olyan állapotára utal, amelyet gyenge növekedés és magas munkanélküliség (gazdasági stagnálás), valamint emelkedő árak (infláció) jellemeznek.
A brit Konzervatív Párt politikusa, Iain Macleod 1965-ben az alsóházban tartott beszédében használta először a szót: "Most mindkét világból a legrosszabbat kapjuk - nem csak az inflációt az egyik oldalon, és a stagnálást a másikon, hanem mindkettőt. A stagflációs válság kellős közepén vagyunk, és most íródik a kortárs történelem."
A stagflációt először sok közgazdász lehetetlennek tartotta. Hiszen a munkanélküliségi ráta és az inflációs ráta általában ellentétes irányban mozog. A stagfláció valós, és katasztrofális hatással lehet a gazdaságra, ahogyan azt az 1970-es évek "Nagy Infláció" korszaka is megmutatta."
