Mit jelent a titkosítás és a dekódolás?

A titkosítás olyan technikai módszerekre utal, amelyek biztosítják az adatokat és a rendszereket, megnehezítve a hackerek számára az információkhoz való illegális hozzáférést, illetve a hálózatok és tranzakciók megzavarását. A modern kriptográfiában a titkosításhoz egy titkosítási algoritmus vagy rejtjelező használata szükséges, hogy az olvasható egyszerű szöveget rejtjelezett szöveggé (olvashatatlan titkosított adat) alakítsuk át. A rejtjelezett szöveget csak azok tudják visszafejteni egyszerű szöveggé, akiknek hozzáférést biztosítottak az adatokhoz.

A rejtjelezett szöveg olyan információ, amelyet emberek vagy gépek könnyen elolvashatnak vagy dekódolhatnak, például a webhelyeken, programokban vagy hangfájlokban található szöveg. A fiókok jelszavai például, amelyek az interneten keresztül történő feldolgozás esetén egyszerű szövegben is hozzáférhetők - és lopásra alkalmasak -, extra biztonsági szintet igényelnek ahhoz, hogy titokban maradjanak. Ekkor lép a képbe a kriptográfia. A titkosítás egy titkosítási módszer vagy rejtjelezés segítségével az egyszerű szöveget rejtjelezett szöveggé, azaz olvashatatlan titkosított adattá alakítja át. Csak az arra jogosult személyek férhetnek hozzá az információhoz, és dekódolhatják a rejtjelezett szöveget egyszerű szöveggé.

Az egyszerű szöveg rejtjelezett szöveggé, majd vissza egyszerű szöveggé alakítása során általában titkosítási módszereket és kulcsokat használnak. A titkosítási algoritmusok olyan matematikai képletek, amelyek az egyszerű szöveget (a bemenetet) rejtjelezett szöveggé (a kimenetet) alakítják át. Az algoritmus által generált kulcs a rejtjelezett szöveg eredeti olvasható formájának visszaállítására szolgál (és fordítva). Bármely rendszer biztonsága egyrészt egy erős, nehezen feltörhető titkosítási technikától függ, másrészt a kulcs rejtve tartásától az esetleges behatolók elől. A kulcs egy olyan adatsorozat vagy bitsorozat - vagy másképp fogalmazva számok vagy betűk sorozata -, amelyet a titkosítási módszerbe adunk be. A kulcsokat általában véletlenszerűen generálják, és különböznek például a jelszavaktól, mivel nem arra szolgálnak, hogy a felhasználó megjegyezze őket.

A modern kriptográfiai rendszerekben általánosan használt aszimmetrikus és szimmetrikus titkosítás (más néven nyilvános kulcsú kriptográfia). A szimmetrikus kulcsú rendszerekben ugyanazt a kulcsot használják az adatok titkosítására és dekódolására. Az aszimmetrikus vagy nyilvános kulcsú rendszerekben a titkosítási kulcs nyilvánosan hozzáférhető, de a dekódolt nyílt szöveghez csak a magándekódoló kulcs jogosult birtokosa fér hozzá. A kriptovaluták azért biztonságosak, mert a jelenlegi aszimmetrikus titkosítási technológiákat és a blokklánc tranzakciók biztonságos jellegét használják. A magánkulcsokat a kriptopénzek tulajdonosai arra használják, hogy bizonyítsák, hogy ők az érméjük jogos tulajdonosai. A tranzakciók védelmére zsaluzási és blokklánc-titkosítási technikákat használnak.

A titkosítás és a dekódolás napjainkban a leggyakrabban használt in:

-         kriptopénzek

-           Vezeték nélküli biztonság

-          Mobil alkalmazások titkosítása (WhatsApp, Telegram, stb.)

-          A VPN-ek többsége (virtuális magánhálózat)

-        SSL/TLS protokoll (weboldal biztonsága)

-          Fájltitkosítás